Biztos mindenkiben megfogalmazódik ez a kérdés, mikor egy iszonyat király koncertről jön kifelé, hogy „fú, de jó lenne, ha én is tudnék valami hangszeren játszani és azzal szórakoztatni az embereket!”. Ehhez szeretnék nyújtani egy kis segítséget.
Én azt ajánlom (nekem ez sokat segített), hogy először válassz egyet az „alap” hangszerek közül, például zongora, furulya... stb. Ezt tanuld meg alap szinten és utána térj át a „fő”, választott hangszeredre, vagy ha megszeretted, folytasd azt tovább. Mielőtt megszólnának, én nem akarom megbántani a furulyásokat és a zongoristákat, egyáltalán nem nézem le őket, csak a zongorán és a furulyán lehet megtanulni a leggyorsabban, hogy végül is milyen zenélni, és milyen jó érzés, ha a sok gyakorlás végül meghozza gyümölcsét.
Nekem a hangszerválasztásnál könnyű dolgom volt, én már kilenc évesen tudtam, hogy mindenképp dobolni szeretnék. Szüleim sok koncertre jártak, ahova vittek engem is, és nekem ott tetszett meg nagyon a dob. Tetszett, hogy az adja meg az egész dal alap „lüktetését”, és mikor a dobos egy random szólót nyomott le, akkor már biztosan tudtam, hogy én dobolni akarok. Két év furulyázás után már több mint két éve dobolok, és nagyon szeretem. Szóval érdemes koncertekre járni, és ott hallgatni a hangszereket, és amelyik megtetszik, azt választani, de azt semmiképpen nem szabad hagyni, hogy egy hangszert rád erőltessenek, mert úgy csak megutálod az egész zenélést, és amint lehet, abbahagyod. Érdemes olyan hangszert választani, ami ismert (mert könnyebben találsz hozzá tanárt), könnyű vele hangulatot kelteni (például ha tábortűz körül ültök, és el tudsz játszani egy pár dalt gitáron, az eléggé meg tudja koronázni az estét), vagy olyan hangszert, amivel és még pár hangszerrel együtt a barátaiddal akár egy bandát is alapíthatsz, legyen az szimfonikus együttes vagy rock banda.
