Torny Lindgren - Ötujjú krumpli

2013.06.12 20:45

Gondolkoztam, hogy ha nem olvastam volna el ezt a könyvet már vagy háromszor, akkor miért olvasnám el most, de túl sok minden jutott eszembe, ezért elhatároztam, hogy rendhagyó könyvajánlót írok:

Használati utasítás Torny Lindgren Ötujjú krumpli című novellás könyvéhez:

● A skandináv emberek szűkszavúak. Ez a megállapítás Torny Lindgrenre is igaz, ezért  egy: senki ne lepődjön meg, ha valaki hirtelen csakúgy, magyarázat nélkül gyilkol, meghal, megcsalja a férjét / feleségét… kettő: a történetek nem  rágják a számba, hogy amit el akarnak mondani, ezért könnyű elsiklani olyan kifordított és érdekes kijelentések felett, amikért kár lenne (pl. „sovány volt és ferde növésű, úgy festett, akár egy kerítésrúd vagy egy szárított hal”, a krumplifőzés az emberi lét alapja”, „van olyan víz, ami hideg és sűrű, akár a kő, és olyan is, amely annyira híg és gyenge, hogy észre se veszed”).

● A novelláskötet nagyon mély rétegeket tartalmaz, amelyek abból következnek, hogy minden novella tekinthető egy példabeszédnek vagy egy modern népmesének is. Ezeket a rétegeket úgy lehet felfedezni, hogyha a történetek szereplőit, főbb motívumait jelképesen értelmezzük. Így a történetek kitágulnak, mindegyik egy-egy sajátos nyelven megfogalmazott igazság az emberek viselkedéséről, a művészetről,, az írásról,, az emberi gondolkodás és a természet működése közötti különbségekről, az élet értelméről… érdemes rágódni egy kicsit mindegyiken, de persze az egyes történetek filozofálás nélkül is érdekesek.

● A történetek Észak-Svédország kicsi falusi közösségeiben játszódnak, Molin, a szabó meséli el őket, aki a környéken kis anyagdarabokból összevarrt és idézetekkel (pl. „a szeretet nem múlik el soha”, „nagyobb örömet adsz”) ellátott falvédőiről híres. Az egész kötet olyan, mint Molin falvédői: a sokszor emlegetett szereplők és a többször előforduló motívumok mind egy-egy anyagdarab, és kialakul végül egy élénk kép, ami elvezeti az olvasót ezeknek a zord vidékeknek a hideglelős világába.

● Mindent összevetve a legfőbb tanácsom: mindenki gondolkozzon! Jó olvasást!

 

Lackfi Margit (11. A)